Az egyiptomi sivatagban, a Szahara hatalmas homoktengere alatt olyan bálnák csontvázai hevernek, amelyeknek még kezdetleges hátsó lábaik is voltak. A a Szahara ősi tengeri múltjáról szóló teljes cikk a Wiku.hu-n olvasható. Ez a felfedezés lenyűgöző bepillantást enged bolygónk drámai geológiai és biológiai változásaiba. Ezek az ősi cetfélék, a Basilosaurusok és Dorudonok, a szárazföldi emlősökből való visszatérést mutatják a vízi élethez, bizonyítva az evolúció erejét. A mai kietlen táj egykor egy sekély, trópusi tenger, a Tethys-óceán része volt, mely gazdag élővilágnak adott otthont.
A csontvázak körül ma már csak végtelen homokdűnék és napégette, száraz föld terül el, mintha sosem létezett volna itt semmiféle vízi élet. Pedig évmilliókkal ezelőtt, az eocén korban, ezek a monumentális állatok valóban tengerben úsztak, és ott vadásztak, ahol ma még egy kisebb tavat is nehéz elképzelni. Ez a fosszilis lelőhely, a "Bálnák Völgye" (Wadi Al-Hitan), az UNESCO Világörökség része, és páratlan bizonyítékot szolgáltat a bálnák szárazföldi őseikből való fejlődésére. A maradványok rendkívül jó állapotban maradtak fenn, lehetővé téve a tudósok számára, hogy részletesen tanulmányozzák az átmeneti formákat és a tengeri emlősök evolúciós útját.

3 nappal ezelőtt
14






_1794831569_201c887bc465debc854b.jpg)

Angol (US) ·
Magyar (HU) ·