A Szahara homokja építkezéshez? Ezért nem lesz belőle beton!

Sokan gondolják, hogy a sivatagi homok, különösen a Szahara hatalmas kiterjedésű dűnéinek anyaga ideális alapanyaga lehetne az építőiparban használatos betonnak. A Szahara homok betonba felhasználásáról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Azonban a valóságban számos fizikai és kémiai tényező akadályozza meg, hogy a Szahara homokját hatékonyan beépítsék a modern építkezési projektekbe. Bár elsőre logikusnak tűnhet a gondolat, hogy a bolygó egyik legnagyobb homoktömege gazdaságos és bőséges forrása lehetne az építőanyagnak, a részletek sokkal bonyolultabbak.

A sivatagi homok szemcséinek formája az évezredes szél általi erózió következtében általában lekerekített és sima. Ez a lekerekített forma azt jelenti, hogy a homokszemcsék nem tudnak megfelelően egymásba kapaszkodni a beton keverékében, ellentétben a folyami homok élesebb, szögletesebb szemcséivel, ami gyengébb szilárdságú betont eredményez. Ráadásul a Szahara homokja gyakran tartalmaz magas sótartalmat, ami korróziót okozhat a betonba ágyazott acélvázakban, jelentősen csökkentve az építmények élettartamát és biztonságát. Ezen kihívások miatt a mérnökök és építészek más, megfelelő minőségű aggregátumok felhasználására kényszerülnek a tartós és biztonságos épületek létrehozásához.