A középiskolai fizikaórákról jól tudjuk, hogy az atomok, és velük együtt minden anyag, háromféle részecskéből áll: protonokból, neutronokból és elektronokból. A az antianyag titkairól és értékéről szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Az antianyag ezzel szemben "tükörképe" a hagyományos anyagnak, amely anti-részecskékből, azaz antiprotonokból, pozitonokból és antineutronokból épül fel. Amikor az anyag és antianyag találkozik, azonnal megsemmisítik egymást, hatalmas energiát szabadítva fel tiszta energiaként. Ez a jelenség, az annihiláció, rendkívül különleges tulajdonságot kölcsönöz az antianyagnak, miközben rendkívül nehézzé teszi a tárolását is. Éppen ezért az antianyag az univerzum egyik legritkább és legdrágább anyaga, melynek előállítása és tárolása óriási technológiai kihívásokat jelent.
Ennek a rendkívüli anyagnak az ára, ha kereskedelmi forgalomba kerülne, csillagászati lenne, egyes becslések szerint akár ezermilliárd dollár is lehetne egyetlen grammja. Az antianyag előállítása rendkívül energiaigényes folyamat, amelyhez hatalmas részecskegyorsítók, mint például a CERN Nagy Hadronütköztetője szükségesek. Jelenleg csak mikroszkopikus mennyiségeket képesek létrehozni laboratóriumi körülmények között, és ezeket is mágneses csapdákban kell tárolniuk, hogy elkerüljék az anyaggal való érintkezést. Bár a széleskörű felhasználása még a távoli jövő zenéje, az antianyagnak jelentős potenciált tulajdonítanak az orvosi képalkotásban (PET-vizsgálatok) és akár a jövő űrhajóinak meghajtásában is.