Szinte minden, amit a világegyetemben látunk, egy hatalmas gázfelhőből sűrűsödött össze. A az űrben lévő testek mozgásáról és eredetéről szóló teljes cikk a Wiku.hu-n olvasható. Ez a felhő azonban nem volt teljesen homogén, bizonyos részei sűrűbbek voltak a többinél. A kezdeti, apró sűrűségkülönbségek kulcsfontosságúak voltak a későbbi csillagok, bolygók és galaxisok kialakulásában. Ezek a sűrűbb régiók saját gravitációjuk hatására elkezdtek összehúzódni, és a perdületmegmaradás törvénye miatt gyorsuló forgásba kezdtek. Ennek köszönhető, hogy a kozmikus objektumok szinte mindegyike valamilyen mozgást végez, legyen szó rotációról, keringésről vagy távolodásról.
Ez felveti a kérdést, hogy létezhetnek-e egyáltalán "álló" testek a kozmikus térben. Abszolút értelemben, egy rögzített referenciapont hiányában, szinte minden mozgásban van a világegyetem tágulása és a gravitációs kölcsönhatások miatt. A bolygók keringnek a csillagok körül, a csillagok a galaxisok központja körül, a galaxisok pedig egymáshoz képest mozognak. Így tehát, bár egy adott pontról nézve tűnhet úgy, hogy valami nyugalomban van, tágabb perspektívában mindig megfigyelhető valamilyen elmozdulás vagy rotáció.

4 héttel ezelőtt
26






_1794831569_201c887bc465debc854b.jpg)
Angol (US) ·
Magyar (HU) ·