Urál: A vécéásás, ami feltárta a Szovjetunió ásványkincseit

Ma már közismert tény, hogy az Urál egy valóságos kincsesbánya, amely megszámlálhatatlan mennyiségű ásványkincset rejt, és geológiai jelentősége vitathatatlan. A az Urál ásványkincseinek felfedezéséről szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Azonban kevesen tudják, hogy ennek a hatalmas ásványi gazdagságnak a felismerése egy rendkívül hétköznapi, sőt mondhatni vicces eseményhez köthető. Szovjet geológusok egy csoportja lapáttal indult az erdőbe, hogy egy ideiglenes illemhelyet alakítson ki maguknak, amikor a földmunkák során váratlanul értékes ásványokra bukkantak. Ez a véletlen felfedezés alapjaiban változtatta meg a Szovjetunió Urál-hegységhez fűződő viszonyát és az egész térség jövőjét.

Az Urál-hegység már korábban is ismert volt egyes nyersanyagairól, de ez a specifikus, kezdetben mellékesnek tűnő lelet rávilágított a régió addig ismeretlen, óriási potenciáljára. A geológusok azonnali vizsgálatai megerősítették, hogy iparilag fontos ércekről van szó, amelyek kulcsfontosságúak lehettek a Szovjetunió iparosítási és védelmi céljaihoz. Ez a felfedezés új lendületet adott a terület szisztematikus feltárásának, és számtalan további lelőhely azonosításához vezetett, hozzájárulva az ország gazdasági erejének növeléséhez. Az Urál így vált valóban az ország egyik legfontosabb nyersanyagbázisává, amely a mai napig alapvető szerepet játszik az orosz gazdaságban.