A 16-24 éves korosztályban aggasztó trend figyelhető meg, hiszen 39%-uk nehezen talál olyan irodalmi alkotást, amelyben saját élethelyzetét, érzéseit vagy kihívásait látná viszont. Ez a jelenség komoly kérdéseket vet fel az olvasás jövőjével kapcsolatban, és közvetlenül kapcsolódik ahhoz a felvetéshez, hogy 50 év múlva talán már nem is olvasunk. Ha a fiatalok nem tudnak kapcsolódni a könyvekhez, az hosszú távon az olvasási kedv drasztikus csökkenéséhez vezethet. Egy olyan generáció, amelyik nem találja meg a helyét a könyvek világában, könnyen elfordulhat a hagyományos irodalomtól, ami kulturális űrt hagy maga után, és komoly kihívás elé állítja az oktatást is.
A digitális korban, ahol a képernyőn megjelenő rövid, gyors tartalmak dominálnak, a hosszú, elmélyült olvasás egyre nagyobb kihívást jelent. Ennek következtében az olvasási szokások gyökeresen átalakulnak, és felmerül a kérdés, vajon 50 év múlva megmarad-e a könyvek iránti érdeklődés. Fontos lenne olyan modern, releváns történeteket kínálni, amelyek megszólítják a mai fiatalságot, és segítenek nekik eligazodni a komplex világban, miközben fenntartják az elmélyült gondolkodás képességét. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy a könyvek csupán muzeális tárgyakká válnak, az olvasás pedig egy szűk réteg passziója marad ahelyett, hogy széles körű, inspiráló tevékenység lenne a társadalomban.

 1 hónappal ezelőtt
                                24
                        1 hónappal ezelőtt
                                24
                    







 Angol (US)  ·
                        Angol (US)  ·        Magyar (HU)  ·
                        Magyar (HU)  ·